Kedves Olvasóim, örömmel jelentem ki, hogy a túléltem a gólyatábort és valami eszméletlenül szuper volt!! És én még nem akartam menni?! Hülye lettem volna. Kezdjük az elején, figyelmeztetek mindenkit, ez egy hosszú post lesz.

A tábor Siófokon, az Ezüstparton volt. A legtöbb ember Budapestről indult, a 11:25-ös /ha jól emlékszem/ vonattal. Én nem tudtam ezzel menni, ezért levittek kocsival a szüleim. Körülbelül fél 3-kor értem oda és telítve voltam a legkülönfélébb érzelmekkel: "Basszus, csak ne kelljen alkoholt innom... Ne legyenek nyomorékok a szobatársaim... Beraktam a napszemüvegem?" Igen, szóval én már fél éve nem iszok alkoholos italokat és a gólyatáborban sem szerettem volna piálni. Legtöbben erre azt mondták, hogy ez lehetetlen, muszáj inni. Tévedtek. Kijelentem: meg lehet úszni az ivászatot. De csak szép sorjában.

Szóval megérkeztem, húztam a 40 kilósnak tűnő bazi nagy bőröndömet. A regisztrációs teremben megkaptam a pólómat /XL-est az M-es helyett, mert az utóbbi elfogyott/ és megmondták hol van a szobám. El is indultam és csodák csodájára elsőre megtaláltam és elöntött a boldogság! Senki másnak a cucca nem volt a szobában, ami azt jelentette: egyedül leszek alvásnál, nincs szobatárs! Gyerekek, komolyan mondom, ezért imádkoztam körülbelül, utálok ismeretlenekkel egy szobában aludni.

Miután lekapoltam és felvettem a pink pólómat, amit kaptam /a pink csoportba osztottak be, csapatnevünk: Pinkpuncik/ és indultam megkeresni a többieket. Minden csapat kint volt egy nagy placcon. Hamar felismertem az enyémeimet, csapatanyám mikor meglátott ugrándozva integetett.

Az első nap hamar eltelt, mindenkivel összepajtiztam, nagyon jól éreztem magam. És akkor most 1-2 szó az ivásról. Igen, majdnem mindenki ivott, sok volt a részeg /kb. 300-350-en voltunk a táborba, szerintem ennek a 3/4-ede be volt baszva/, de nem volt kötelező az ivás /csak ajánlott/. Szóval, ha te azért nem mersz majd elmenni a táborba, merthogy az csak az ivásról és a meztelenkedésről szól: hülyeség! Csak alkalmazni kell az én hármas taktikámat. 1: Mikor adnak neked valamilyen italt, odaadod valaki másnak. 2: Úgy csinálsz, mintha innál az üvegből, de közben nem is iszol. 3: Azt mondod, most vettél be egy algopirint. Ezen a napon kitaláltuk a csapatunk indulóját is. A pálinka dalra írtuk a szöveget.  Megpróbálok rá visszaemlékezni nektek, valahogy így volt.

A Külker GT helyén, Siófok partja mentén,

Alkoholt kérlek, csapolj belém!

Nyújtsd hát poharad felém,

A szeszből sosem elég,

Külker GT, hát légy az enyém!

Ha elindulunk te feléd,

Ruháinkat le dobjuk!

Pinkpuncik vagyunk, bazdmeg!

Mi mindent bevállalunk!

Önts hát a poharamba, még egy vodkát ... /itt az adott állomáson levő főnök nevét mondtuk mindig/

Ma éjjel puncit szétnyalatunk!

A Külker GT helyén, Siófok partja mentén,

Alkoholt kérlek, csapolj belém!

Nyújtsd hát poharad felém,

A szeszből sosem elég,

Külker GT, hát légy az enyém!

Ez volt a mi csapatdalunk, körülbelül negyvenszer elénekeltük, én is torkom szakadtából üvöltöttem, 3. napra el is ment a hangom, de megérte. A következő két nap ilyen állomások voltak feladatokkal /16 db/, amik nagyon viccesek és durvák voltak. Sok volt a meztelenkedés, de ez sem volt kötelező, csak ha akartad. De mindent a csapatért, nem igaz?

A csapattársaimat nagyon szerettem, mind irtóra nagy arcok, jó fejek. Ugyanúgy imádtam a csapatanyámat és apámat. Nekik ez volt az utolsó gólyatáboruk, nagyon nyerni akartak és elhatároztuk, hogy mindent megteszünk azért, hogy megnyerjük a kupát.

És mi lett a végeredmény? Na mi? Hiába volt 16 csapat, kibaszottul, de kurváááára megnyertük! A 2. nap után mindenki Pinkpunci akart lenni! Imádtam a gólyatábort!